Sziasztok! Napokig halottunk róla, láttunk, tapasztaltunk és most, hogy elment semmit sem halunk róla.

Igen a árvízre gondoltam. Szerintem Magyarországot és más országokat eléggé megrémített.

Én munka mellet nem igen tudok tévét nézni sajnos, de az interneten - origo - másról sincs szó, hogy vagy a foci vagy Orbán politikája.

Már elnézést, de árvíz után engem egyik se érdekel, hanem az a károsultakkal mi lett, mi a helyzet ott ahol komolyabb víz volt? A víz vajon elment-e? Na és a betegséges a járványok, na meg a szúnyogok.

Ugye legtöbb betegséget a szúnyogok terjesztik. Se egy infó mit lehet tenni, se az, ne menjünk Duna közelébe, mert ilyenkor a járvány miatt veszélyes. Semmi.

Mintha az önnön magunktól természetesnek kéne lennie, hogy et tudjuk és tudjuk kezelni

Engem nagyon elszomorított, főként azért mert eleve nem vagyok nagy focista - elnézést attól, aki az. -

Viszont ezért van az a sok sportadó meg sportújság.

Engem igen is érdekelne a téma. Sőt, megmerném kockáztatni, hogy egy szavazással felmérném a dolgokat hányan kíváncsiak ugyan erre a témára és hányan a focira meg Orbán politikájára. Szerintem az árvíz győzne. én úgy érzem.

Az a baj és ezt már többször is tapasztaltam, amíg komoly a helyzet árvízről beszélünk amint elment ugye  a félelem is eltűnik. Egyetlen egy gond van és et szeretném a mai téma és hírem mellé csapni.

Vajon a média abba belegondolt-e, hogy Június és Augusztus lehet esős hónap, na és ha eső jön-jön árvíz is....

Ennyit erről.

Remélem, nem történik meg. De, ez én vagyok, természetanyának meg akkor kattan, be mikor jól esik, ő nem kér időpontot holmi kis meteorológusoktól. 

A 'Bővebben'-re kattintva elolvashatjátok saját tapasztalataimat és néhány képet is megnézhettek,amiknek nagy részét én csináltam.

 Szentendrén napokig hatalmas volt a kis patak, amibe, gyerekek szoktak játszani, és ha beleállsz akkorka, hogy talán a bokádig felér.

Most olyan hatalmas volt, ez a patakocska, hogy nem hogy bemenni, nem mert senki még a kutyáját se merte beleengedni.

Nem emlékszem rá, hogy volt-e valaha ilyen és most teljesen testközelből látni, félelmetes volt. Megérezni, hogy a természet ereje mekkora és az is, hogy lehet még szörnyűbb is.

A Duna hatalmas volt, és félelmetes, és mintha a kis zsákok semmit se értek volna iszonyatos nagy haragjával szembe.

Végül a gát kitartott. Mindennap munka után lejártam. Figyelemmel kísértem a változásokat.

Most a viharok és árvíz utáni károk szinte felbecsülhetetlenek.

A Bükkös patakharagja után sok helyen utcák fele eltűnt.

Leszakadt hatalmas ágak, megdőlt fák, veszélyes zsinórok lógtak le.

Borzalmas és megrémiszt. Pont ezért dühít, hogy szinte nem hallok semmit se ez után.

Az a baj, az emberek mindig akkor félnek mikor a baj már megtörtént, csak éppen ez a gond… sohase lehet megtudni a baj mikor, történik meg.

Ám akkor is ott leszek és fényképezni fogok majd nektek, hogy bebizonyítsam. A természetnek nem lehet megmondani, ma péntek van, ne essél, mert elutazom. 

Itt vannak a képek:
Ez a kis patak alapállapotban:

És ilyen volt,amikor megáradt: