Egy kellemesebb témával, ám mégis aktuális cikkel folytatnám a főoldal sorait. Mégpedig a borkészítés misztikumába kalauzollak titeket. Aktuális a borkészítésről beszélni eme irományok után, hiszen a túlzottan sok vihar és eső nagy károkat okoz a szőlőültetvényeken, nem beszélve arról, hogy késleltethetik a szüretelés idejét.
Írásomban azt mutatom be, hogy miként lesz a szőlőből bor. A bor szőlőből, gyümölcsből, vagy mézből készülő alkoholtartalmú ital. Az éves csapadékmennyiségtől függ a szőlőtermés, és a napsütés ideje határozza meg a cukorfokot.
Minél magasabb a cukorfok, annál jobb minőségű bort állíthatunk elő. A cukorfokot pedig a napsütéses órák száma határozza meg. A magas cukorfokkal történő szüretből jó bor állítható elő.
Louis Pasteur (1822-1895) a 19. században élt francia tudós fedezte fel, hogy az élesztő tevékeny szerepet játszik a gyümölcs cukortartalmának felbontásában. A cukor és az alkohol ugyanazon három elemből – szénből, hidrogénből és oxigénből – épül fel, csak ezek aránya és összekapcsolódásuk módja különbözik. Az élesztő bonyolult reakciók során alakítja a cukrot alkohollá.
A fentiekből következik, hogy igazán jó minőségű bor előállításához, még a szőlőt szedés napján ki kell préselni. Az érett szőlőt, amelyre fejlődése során élesztőgombák tapadnak, leszüretelik, majd a levét kipréselik. Nagy sebességű centrifugával eltávolítják a magokat, a szárdarabokat, és egyéb szilárd anyagokat. A kipréselt mustot néha kissé felmelegítik, vagy kénsavból előállított szulfitokat adnak hozzá, hogy a benne lévő nemkívánatos mikroorganizmusokat elpusztítsák.
Jó minőségű bor előállításához még a szedés napján ki kell préselni a szőlőt. A szárak gépi eltávolítása után a szőlő vízszintes présbe kerül. Amikor összezúzódik, leve először teknőbe, majd kádakba kerül. Ott a szőlőszemek héján levő élesztő hatására megindul az erjedés.
A must erjedésének eredménye a bor. A must a szőlőn megtelepedő természetes élesztőgombák hatására erjedésnek indul, vagyis a benne lévő cukor alkohollá alakul át.
Különböző borokat, különböző hőmérsékleten kell erjesztetni. A fehérbor erjesztése 10-15 °C-on 3-6 hetet vesz igénybe. A vörösbor piros szőlőből készül. A vörösbor erjesztése 29 °C-on mintegy két hétig erjesztik. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál hosszabb idő szükséges az erjedéshez. A jóval bonyolultabb összetételű vörösbor erjesztéséhez magasabb hőmérséklet szükséges.
Az erjedés befejeztével a kiforrt mustot leszűrik, majd hordókban érlelik, végül palackozzák. Napjainkban nem fahordókban, inkább rozsdamentes acéltartályokban érlelik a bort. Érlelése egy vagy több évig is eltarthat, ez alatt ízében jelentős változások következnek be.
Kedves olvasó, remélem segítettem felvázolni az utat, ami a szőlőültetvénytől addig a pohár borig vezetett, amivel majd egyszer pertut iszol valakivel.
Magyarországnak 22 borvidéke van. Öt nagy régióba sorolhatjuk őket:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó