Sziasztok! Még mindig nyaralok, ma még Vonyarcvashegyen, holnap pedig majd Balatongyőrökre megyek Vonyarcról. Ott folytatom tovább a nyaralást. Most elkértem nővérem internetét, hogy feltegyem újabb cikkemet.

Jó vagy rossz? -> Ezzel az őskérdéssel fogok egy új sorozatcikket bevezetni oldalunkon. Az ilyen kérdésű cikkben megvizsgálunk valamit, és eldönti az adott szerkesztő a cikke végén, hogy jó-e vagy rossz az amiről beszél. Nyilván embert nem fogunk ily módon meghatározni, hanem maximum csak a cselekedeteit.

Ezzel együtt folytatva a számítógépes cikkeinket, most arról fogunk beszélni, hogy a számítógépes játékok jók-e vagy rosszak. Ezt a kérdést már a Game Star és a PC Guru is tárgyalta, Magyarország két legolvasottabb játékmagazinjaiban is visszatérő téma ez.

Mint mondtam, amikor egy fő cikken dolgozom, de még nem vagyok vele készen, elődrukkolok közben olyan cikkekkel, amelyekről hamarabb tudok cikket közölni. Jelenleg a Szörnyes cikkem folytatásán dolgozom, mint főcikken, és közben ismét a PC virtuális borzongató vizein evezek.

Cikkemet két részre osztom. Az egyik részben azt vizsgálom, hogy mitől jó, míg a másik részben pedig azt, hogy mitől rossz. Hiszen az éremnek két oldala van itt is. Miután ily módon kicsit beszélgettünk mindkét feléről a dolgoknak, állásfoglalást vállalok, és kimondom a frankót: hogy az alapján amit eddig leírtam a cikkben, szerintem jó vagy rossz a számítógépes játék.

Minden serpenyőre felteszek néhány szempontot. Nyilván talán több pozitívumot, vagy negatívumot is fel lehetne sorolni még a serpenyőkbe, de én most csak azokat sorolom fel, amik így hasra ütésre eszembe jutnak.

8 Pozitívum:

1. Én úgy gondolom, hogy egy játék hasznos lehet abból a szempontból, hogy sikerélményt ad. A sikerélmény, mikor megnyerünk egy küldetést, ezt jó hatásnak gondolom. Sok megpróbáltatás árán győzelmet arattunk.
2. Amennyiben okosak és kreatívak vagyunk, tudunk tanulni a legdurvább játékokból is. Tudjátok, hogy mit tanultam a Postal 2-től és a Hitman játékoktól? Azt, hogy én is vezethetnék egy listát arról, hogy milyen teendőim vannak. Milyen misszióim vannak egy nap, pl. vigyem le a szemetet, mosogassak el (egy mosogatni szerető férfi, nem kellek, csajok? –)… stb. tehát egyes játékoktól át lehet venni pozitív példákat, pl. akár a csapatmunka terén.
3. Egyes játékoknak hatalmas közösségépítő ereje van. A multiplayer és a hálózaton játszható szerepjátékok tudják ezt jól megoldani. Új emberekkel ismerkedhetünk meg, illetve a meglévő közös játék-érdeklődésű ismerőseinkkel tudjuk erősíteni kapcsolatainkat.
Egy évfolyamtársam mesélte, hogy Counter Striket játszott egy serveren néhány játékossal, megismerkedett velük a mikrofonos fejhallgató által létesíthető kommunikációs rendszeren keresztül, majd rendszeresen felkeresték egymást a hálón játszani. Nagyon jól érezték magukat, és úgy döntöttek, hogy találkoznak. Találkoztak és nagyon jó dolgokról tudtak beszélgetni.
Zserbi és az én kapcsolatomat is jól tudja segíteni, ez pedig egy online nevelgetős játék: a farmerama játék. Amikor ő volt nyaralni, én vigyáztam a farmjára, most pedig bizalommal hagytam rá falvamat Zserbire, míg én nyaralok. Ez a játék mutatja, hogy bízunk egymásban. Hiszen tudjuk egymás felhasználónevét és jelszavát. Egy kapcsolatban fontos, hogy legyen valami, amit közösen építünk a barátságunkon túl.
4. Ugyebár stratégiai játékokból is többféle van: 1. építős és hódítós – pl.: Age of Empires, World of Warcraft, Empire Earth, Starcraft, Állatkert építős játékok… stb. 2. építsd a várat a jobb egységekhez, toborozz egységeket, és csatázz – pl.: Heroes of Might and Magic, Kings Bounty 3. Spore - 4. stb.. Én nagyon szeretem ezekben a játékokban, hogy egy saját civilizációt vezethetek, és kiépíthetem az egész pályát – smiley -.
Ezek remekül tudják a gazdasági érzéket, a kreativitást és a fantáziát fejleszteni és megerősíteni. Mondjuk egy limit egy ilyen játékban, pl. 180 egységed lehet. Akkor rendesen ki kell gondolni a dolgokat, hogy a legjobb egységeidet is időben ki tud fejleszteni, a megfelelő nyersanyagszállítással és gyors építkezéssel, amihez normál mennyiségű építőre van szükség.


5. A társasjáték számítógépes játékokkal jól lehet gyakorolni a társasjátékozást. Én sakkozást, Monopolyt, és Risket gyakorlom vele olykor, ahhoz, hogy jobb játékos legyek, amikor a barátaimmal ülök le ilyet játszani. Meg kell említenem itt, hogy azért az emberi ellenfél sokkal jobb, mint a gép. Az előbbiből jóval többet lehet fejlődni és hasznosabb is.
6. Minden játéknak van egy története, és amennyiben pozitív hősök voltunk, akkor jó érzéssel tölthet el, hogy megmentettük a világot. Ez hasonlít az 1. pontra, csak itt akár a pozitív hőstől tanulhatunk meg valamit akár. Főleg a szerepjátékos számítógépes játékoknál lehet leginkább kidomborítani már bennünk lévő erényeinket is.
Nagyon izgalmas tud lenni ezekben a játékokban átélni, hogy milyen mondjuk Pókember világa. Milyen hálón lengeni, és mindenféle praktikákkal leteríteni az ellenséget, vagy Batmannel mászkálni Gothamben, hogy keresztülhúzzuk Joker újabb tömegpusztító őrült tervét, vagy akár Hulkkal bezúzni egy tankkal egy egész hadsereget –.


Az olyan játékokban, ahol nem egyértelmű, hogy jók vagyunk, vagy egyenesen közölve van, hogy mi most rosszak vagyunk, azokkal vigyázni kell, hogy ne tanuljunk el tőlük rossz tulajdonságot. Természetesen szeretjük kipróbálni a sötét oldalt, pl. az Enclave játék Gonosz hadjáratát. Láthatunk egy ilyen történetet is, de résen kell lenni, és nagyon kell vigyázni, hogy a játékból semmit ne vigyünk a való életben.
Megjegyezném, hogy ha egyes játékok sztoriját vászonra vinnék, azokból a filmekből Oscar díjjak lennének. Rendkívül sok jó történet játszódik le ezekben a játékokban, kezdve arról amiről a játék szól, befejezve azzal, hogy egyes játékosok szerint mi az igazi történet az ő szempontjukból.
Némelyik a logikát, és a fejtőrést erősítheti. Ilyen játék pl. a Half Life. Én a Half Life2-vel játszottam, és nagyon tetszett az a sok fejtörő ami az egyes pályák megoldásához kellett. Nemcsak arról szólt a történet, hogy megyek és ölök (nem mintha nem szeretném az olyan játékokat is –).
7. Egyes játékok jobban megmutatják, hogy olykor milyen lenne, ha… Mondjuk egy Tyrex üldözne téged, milyen lenne Predatornak lenni, milyen katonának, autóversenyzőnek, vagy egy félelmetes orknak lenni…stb. Elképzelhetjük, hogy milyen pisztolyt fogni, láthatunk az fps vagy zúzósabb tps játékokban, hogy milyen típusú fegyverek létezhetnek.
8. Azért mert überfrankó izgalmasak a számítógépes játékok. Jó feszültség levezetők lehetnek, kellemes kikapcsolódás, és tanulságos élményt tudhat maga mögött a játékos.

4 Negatívum:

1. Sok szülő aggódva figyeli a folyton órákat a gép előtt töltő gyermekét. Félelmük jogos, és ennek legszomorúbb beigazolódása az, amikor a gyermekeik veszekednek azon, hogy kié legyen a gép. A gép és a játék átveszi az irányítást sok gyerek élete fölött, és elfelejtik, hogy az ember az első.
Van egy nagyon undorító, de a társadalmat jól kritizáló reklám, ti is biztosan ismeritek ezt a reklámot. A reklámban egy gép van, amin internetezhet egy pár. Hol a pasi veri át a csajt, hogy internetezhessen, hol pedig fordítva. Ez egy szörnyű reklám, de sajnos… nem a kockuló társadalmunk tükre ez a reklám?
2. Ezek a játékok megmérgezhetik a lelket. A sok gyilkosság, a félelmek, démoni szörnyek beágyazódnak a tudatalattiba, és ezekkel fogunk álmodni, és miattuk elképzelhető, hogy nem tudjuk megkülönböztetni a valódi Szörnyeket – ezzel utalnék itt a paranormális cikkeimre -.
Ezekben a játékokban eltorzított valóságot kapunk, ha még igyekszik is a játékipar annyira fejleszteni a grafikát, hogy úgy érezzük, hogy tényleg ott vagyunk például a dzsungelben. Ezt a virtuális élményt nem kéne a valósággal felcserélni.
A valóság sokkal többet adhat egy játéknak. A valóság alapján igyekeznek készíteni a játékokat, de nem lehet azt lemásolni. Nem az ember teremtette a valóságot, így azt virtuálisan nem fogjuk tudni visszaadni tökéletes másolatában.
3. Amennyiben nem tartjuk be a jó időbeosztást, rengeteg dolgot átfogunk aludni az életben. Én nem érzem magamat bajban a gép előtt, mert tudom, hogy van egy világ azonkívül, és én azért a világért élek. A gépet eszköznek kell tekinteni, nem pedig úgy kell ránézni, hogy érte vagyunk.
4. Rendkívül sok rossz példát mutatnak ezek a játékok. Konkrétan itt példaként mondhatnám a Call of Duty 4 Modern Warfare 2 játékot. Ahol az egyik küldetésben az a feladatunk, hogy egy reptéren lemészároljuk a felszállásra váró utasokat. Nem mondom, hogy nem izgalmas, és nem mondom, hogy én nem játszanák ezzel a játékkal, de egyértelmű, hogy ezt már nem vehetjük jó poénnak. Megnéztük ezt a történetet, hogy kinyírtuk a felszállásra váró utasokat – de tisztában kell lenni, hogy ez nem helyes.

Most pedig jön az állásfoglalás: a számítógépes játék lehet jó. Ennek viszont az a feltétele, hogy jó időbeosztással, jó értékrenddel, és kellő mennyiségű élettapasztalattal rendelkezzünk. Azt tanácsolom ahhoz, hogy valóban jó dolog legyen az életünkben a számítógépes játék, egy nap csak 1 v. 2 órát játsszunk, a többit adjuk az életnek.
Azt hiszem ez egy egyedülálló cikk a maga nemében. Azzal, hogy kijelentettem, hogy a számítógépes játék jó eszköz lehet, ezzel leköröztem a Game Start és a PC Gurut. Ők nem mertek egyértelműen ilyen élesen állást foglalni. Én viszont merek, és kijelentésemet nem szeretném visszavonni. Úgyhogy arra kérlek kedves olvasó, ha azt veszed észre magadon, hogy játékfüggő lettél, kérlek, a te érdekedben változtass az életviteleden! Ne feledd ennek a cikknek az elbújtatott alap mondanivalóját: az ember az első.