Én is elnézést kérek azért, hogy a chat nem működött. Örülök, hogy újra helyreállt. Várjuk továbbra is a chatben is és az egyes cikkekhez is hozzászlósaitokat és kéréseiteket!

Zserbivel sikerült nekünk zöldágra vergődnünk, és estére már nyugodtan tudtunk egymással beszélgetni, tehát az utóbbi lehetőség igazolódott be: megerősödött a kapcsolatunk. Így már nyugodtabb lélekkel ülök itt, hogy feltegyem újabb cikkemet. Sokat veszekszünk Zserbivel. A veszekedés veszélyes dolog, hiszen vagy elpusztítja, vagy megerősíti a kapcsolatot. Amennyiben túléli a viszályt egy kapcsolat, akkor, mint egy főnix: feltámad újból és újból.
Egy főnixet is el lehet pusztítani. Hogyan? Egyszerű: eldöntjük, hogy megakarjuk ölni. Mi nekünk eszünk ágában sem volt úgy dönteni Zserbivel - egyikünk fejében sem fordult meg-, hogy megöljük a kapcsolatunkat. Ezért a bennünk lévő tűzből feltámadhatott és megerősödhetett kapcsolatunk, és repülhet újra tovább az élet viharos tengerén.
Magyarország tengere is mostanában igen hullámzó kedélyű. Az utóbbi két-három évben ritkán láttam a Balatont nyugodtnak. Én a Balaton nyugati oldalán szoktam nyaralni, Keszthely közelében, és mostani nyaralásommal is figyeltem, hogy csak egy-két nap volt úgy, hogy a víz nem hullámzott volna nagyokat folyamatosan. Nem így emlékszem rá: nem volt mindig ilyen feldúlt. Földrajzi helyzete is megadja erre a választ, de megérzésem szerint, igenis az elmúlt néhány év is rásegített erre.
Miközben visszatérünk az iskolapadokba, valahogy eszünkbe juthatnak a Balaton hullámai, amelyek hozzánk hasonlóan folyton visszatérnek az élet partjaira, amelyek előtt ily alázatosan hódolnak, miközben nekiütköznek a kiálló köveknek. A Balatonra öt jellemzőt tudnék mondani: alázatos, barátságos, bájosan szép, sok titkot rejtő, és valahányszor ránézünk, egy időutazásban kalauzol minket. Minek időgépet építeni?
Amikor merengve e csodás tavunkra nézünk, mi is részese leszünk a múltnak, a jelennek, és az eljövendő időknek. A múlt partja, a túlsó part – amelyből már alig látunk valamit -, a jelen a hullámzó kedélyű víz – az élet rendje -, és a part ahova sodorja, a ki tudja honnan jövő hullámokat – az eljövendő, ahol mi állunk, ahova megérkezik a maga változó sebességével – ugyanis a jövő azonos sokszor azzal, ami a jelenben történik. Kész is az időgép. Bárhol is nézzük éppen a Balatont, a szemlélés közben éppen ott ér össze eme három eleme az időnek.

Most szálljunk be az időgépbe, és nézzük meg, hogy mi van a már halovány Múlt-parton. A Balaton nemcsak elméleti szinten mesél a múltról, körbe is veszi azt: a múltról kastélyok, végvárak, templomok és kolostorok, meg nemesik kúriák, íves tornácú parasztházak, nádfedeles borpincék, vízimalmok, ódon-hidak, és szép présházak vallanak. Cikkemben földrajzi kialakulásáról szeretnék mesélni, ezért kérem az öveket becsatolni, hogy megkezdhessük az időutazásunkat a rázós múltba!

Történetünk 23 millió évvel ezelőtt kezdődik a miocén korban, amit pannon kornak is nevezünk joggal. Mint arról sok hegyünk is árulkodik, réges-régen hazánk nagy területét tenger borította. Ez volt a Pontusi-tenger, ennek későbbi maradványa lett a Pannon-tó. A tó a vizek hordalékával hosszú ideig egyre csak töltődött, ami által agyagos-homokos üledék keletkezett. Ez lett később a Balaton fekvésének vízzáró rétege.
Bekapcsoltad a biztonsági övet? Ha nem, akkor a nagy időutazás miatt elszédültél, és meghaltál. Küldetésed itt véget ért. (nyugalom, mostanában túl sok lapozgatós könyvvel játszottam ).

Ezek a folyamatok az utolsó jégkorszakkal együtt indultak meg. A földrengés következtében létrejött medencét számtalan kis patak, folyó és az esővíz töltötte fel. A pleisztocénben kezdődő utolsó eljegesedés idején észak–déli és az erre csaknem merőleges törések szántották át ezt a területet, és a kéregdarabok bezökkenése folytán kezdett kialakulni a mai Balaton medre.
Ezen folyamatok hátterében kijelenthető, hogy 22000 évvel ezelőtt született maga a Balaton . Kezdetben a Balaton vízállása mintegy 12 m-rel volt magasabb, mint ma, a magas vízállást a Sió vezette le. Mintegy 12 000 évvel ezelőtt a vízszintet a felmelegedő, csapadékszegényebb klíma csökkentette, s az átmeneti kőkor idején, csaknem ki is száradt a Balaton. Kb. 7000 évvel ezelőtt azonban újból csapadékos lett a klíma, s ekkor a tómedence újból feltöltődött vízzel.

Nagyon jó, hogy van nekünk a Balaton. Reménykedjünk, hogy fiaink és leányaink is éppúgy jól érzik majd magukat benne és körülötte, ahogyan mi is. A jelen sokszor azonos a jövővel, ha ma elhatározzuk, hogy megőrizzük, akkor holnap már a kislányunk fog lefröcskölni benne.