Sziasztok

Elnézést kérek, amiért eddig nem írtam, de kissé összejöttek a dolgok nekem is. Először is elvállaltam egy négy órás munkát, mert a szükség úgy hozta.  Arról is elfelejtettem írni, hogy tavaly december előtt, szinte tényleg amúgy karácsonyi ajándéknak majdnem vettünk egy lovat. Akkor már majdnem félidős vemhes volt, ami azt jelenti kiscsikója lesz.

Én az óta, persze teljes erőmmel és jó belátásaim szerint, mint leendő pótanyuka, szívvel lélekkel, a dolgok mezejére léptem. Vettem vitamin falatot, meg kötőféket, vezető szárat, meg mindig adok az anyuka pacinak, valami finomságot, lepucolok, dúdolok neki, amikor apukám 24 órázik akkor hajnalba ki szoktam menni ( hajnali egykor) ránézek, és legtöbbször hajnali fél hatkor kelek, visszük ki őket legelőre, majd aztán, fél hétkor indulok dolgozni, aztán délután behozzuk őket. Szóval, egy szó, mint száz, azért, van, amikor rendesen be vagyok táblázva.

Nos, mit is rejt a mostani blog bejegyzésem. A kiscsikót már régóta várjuk, hivatalosan május 4.-ére kellet volna megszületnie. De, a sors meg a természet úgy hozta, ő még egyáltalán nem akar megszületni. Sőt  május 10.én sem mikor elméletileg a régi magyar naptár szerint Cserne névnap van, ez lenne a neve, ha kislány lenne.

Ezek után, most nem rég hoztuk be a lovat, Dinát és elindult a teje. Rendesen csöpög neki, szóval, ha minden igaz, akkor most már tényleg a mai nap, legkésőbb hétfőn meglesz az új jövevény. Én már nagyon várom, és bevallom, lelki ismeretfurdalásom van, amiért titeket itt hagytalak és nem hoztam új híreket. De mivel, leendő béli, „gyerekemről „van szó, így úgy állok hozzá, ő mindenben az első.

Amúgy ez a csikó tényleg olyan lesz számomra mintha a fogadott gyerkőcöm lenne, hisz nekem nem lehet. Anyagilag nem úgy állunk.

Szóval, mivel hárman vagyunk és egy szem fiúnkat Konstantinnak hívják, így külön örülök ennek:P

Nos, sajnálom és bocsánat még egyszer… , de szurkoljatok. Lehet ma kmeglesz a csikó =)))

Majd hozok képet ha tudok.