Sziasztok! Tudom,Farkasos lány kiírta már,hogy a mai nap miért is fontos,de én most mégis szeretnék egy aprócska szösszenetet megosztani veletek,ugyanis délután néztem a Nat. Geot.,ahol arról a bizonyos napról volt szó,és egy férfi,aki ott volt és látta,hogy mi történt,elmesélte a legmegrázóbb eseményt,amit ott látott. Nem tudom szó szerint idézni,amit mondott,mert nyilván nem magoltam be,az alatt a 10 mp alatt,amíg elmesélte,de a nagy része azért megmaradt (idézet fog következni):

" A 90. emelet környékén egy nő kimászott az egyik sérült tartóelemre. Mögötte üvegszilánkok repültek ki az épületből és lángok csaptak fel. Látszott rajta,hogy elvesztette a reményt. Keresztett vetett,felnézett az égre,széttárta a karjait és leugrott..."

Persze,biztos,hogy voltak ennél szörnyűbb esetek is aznap,de ez nagyon jól érzékelteti,hogy milyen is lehetett annak,aki ott volt. Volt még egy sztori,egy férfiról,aki kimászott az ablakpárkányra,és elkezdte lobogtatni a zakóját,hátha megmenti valaki. De gondolom annyira forró lehetett ott fent,meg annyira valószínűtlen volt,hogy megmenti valaki,hogy pár másodperc múlva elkezdett lemászni. De sajnos nem tudott megkapaszkodni az épületben,ezért lezuhant...

Sajnálom,hogy ilyen szomorú dolgokkal is foglalkozunk itt a portálon,de úgy érzem,hogy ez a minimum,amit meg kell tennünk. Segíteni már nem tudunk,megelőzni már nem tudjuk,de felhívatjuk rá a figyelmet,mert ezt a tragédiát nem szabad elfelejteni! Jó lenne,de nem szabad! És bár mi nagyon kicsi porszemek vagyunk ezen a világon,és nem előzhetjük meg a következő ilyen esetet sem,de ha már annyit elérünk,hogy a portálunk látogatói,akár csak egy imát elmondanak azokért,akik 2001.09.11-én elhunytak,vagy csak elgondolkodnak a történteken,akkor már elértünk valamit.

Remélem,hogy egyszer vége lesz az örökös harcnak,és megnyugodhat az emberiség...Őrült egy álom,tudom én,de ha mindenki akarná,meg lehetne valósítani!